Egyre több e-kereskedő reklámozza boltját és termékeit az internetes keresőkön és egyéb oldalakon átkattintásos modell keretében. Ennek lényege, hogy a keresők, vagy termék-összehasonlító olalak garantáltan érdeklődő látogatót "terelnek" a webboltba, fizetés pedig a reklámozó-kereskedő között az átkattintások után történik.

A modell nagy előnye, hogy - elvileg - valós teljesítés után történik a számlázás. Sajnos a gyakorlat nem ennyire tiszta. Az eMarketer mai cikke rámutat, hogy a hamis átkattintások (click fraud) aránya meghaladja a 14%-ot:

Ez azt jelenti, hogy a fizetett hirdetési díjak majdnem 15%-a nem valós teljesítés alapján történik. Ez, a nagyobb értékű kulcsszavak esetén még nagyobb, akár 20%-os is lehet a felmérések szerint. A nagyságrend gondot okoz mind a reklámozók, mind a szolgáltatók számára. A Google a közelmúltban 80 millió $-t fizetett kártérítésként reklámozói egy csoportja számára, de ez még csak a jéghegy csúcsa.

Megoldást jelenthetnek a következő "fogások":

  • Kereskedő saját IP címének kiszűrése
  • Szolgáltató IP címeinek szűrése
  • Új ablakban megjelenítés (kiszűrve az oda-vissza járkálást)
  • Eseti felülvizsgálat, amennyiben az IP cím szűrés gyanúsan sok kattintást jelez egy IP-ről

A hazai piacon ezeket a fogásokat például az [origo] vásárlás rendszer alkalmazza.

Megítélésem szerint a probléma magában hordozza az internet filozófiáját. A TV hirdetéseknél senki nem méri, hány % kapcsol át, vagy megy el WC-re. Ez ugyanis nagyon közvetett módszerekkel lenne csak mérhető. Az interneten viszont minden mérhető, így a hamis klikkek is. Azt gondolom, jó, hogy a modell korai fázisában kerül elő ez az alapvető probléma. Arra számítok, hogy a megoldások skálája is színesedni fog, élen az automatikus szűrések finomodásával.

Az eredeti cikk itt olvasható.