Fizetős letöltés vs. vásárlás - a B2C határterülete
Hogy mik is ezek a különbségek? Számomra ez gyakorlatilag definíciós kérdés. Míg a CD vásárlást e-kereskedelemnek tekintem, a zeneletöltést online tartalomfogyasztásnak. Biztos van, aki számára ez önkényesnek hangzik, de van néhány érv, ami mégis emellett a bontás mellett szól:
- Ha itt nem húznánk meg a vonalat, akkor minden internetes tevékenység e-kereskedelemmé válna, és nemcsak a "fizetős"szolgáltatások kerülének be a körbe, hanem az "ingyenesek" is: hiszen a hozzáférésért (ADSL) fizetünk.
- Az internetes kiskereskedelemnek része az a sajátságos logisztika (raktárkészlet, teljesítés), amit már egykorábbi bejegyzséemben már érintettem. Bár a fizetés a két esetben történhet identikusan (bankkártya, paypal), a szállítás filozófiájában eltér: az egyik esetben a termék materializálódik egy hordozó révén, a másik esetben nem. Ez egyébként kihat a vásárlási hajlandóságra, az e-könyvek pl. nem terjedtek el. Erről majd később, egy másik bejegyzésben.
- Az előzőből következően a tartalomfogyasztás eredményeképpen rögötn felhasználhatom a vásárolt jószágot, míg egy online vásárlás után meg kell várnom, míg azt kiszállítják. Ez is kihat a vásárlási hajlandóságra, végső soron a legkényelmesebb (és leggazdaságosabb) értékesítési forma digitalizálható javak esetén a fizetős letöltés - eltekintve a szerzői jogi és az illegális terjesztési kérdésektől.
- Lényeges eltérések lehetnek/vannak a jószág online vásárlásának menetében is. Így egy retail oldal felépítése már első ránézésre különbözik egy online letöltő oldal felépítésével.
Ebben a körben jegyzem meg, hogy e-kereskedelemnek határterületeinek tekintem a következő területeket:
- Utazás
- Jegyvásárlás
- Étel-kiszállítás
- Pénzügyi szolgáltatások (pl. biztosítás)
Egy könyvvásárlástól ezek logisztikájukban, és materializáltságukban eltérnek, jobban, vagy kevésbé. A továbbiakban ezeket a szektorokat mindig külön fogom tárgyalni mind ez e-kereskedelemtől, mind a tartalomfogyasztástól (néha hasonló definíciókat használva azonban leírásukra).
A fizetős tartalomfogyasztás (online, mobil) és az online kiskereskedelmi szoftverértékesítés 2005-ös alakulásának arányát mutatja az alábbi ábra:

Ez azt jelenti, hogy a tartalomfogyasztás melletti érvek a játékszoftver piacon nagyon erősek. A főbb érvek: nem kell raktár, a régi játékok új életre kelhetnek, nincs adathordozó költség, nincs szállítási költség, azonnali játékélmény.
A fenti érvek várhatóan az offlline értékesítésre is erősen hatnak a következő években. A következő ábra a tartalomfogyasztás (online+mobil) és a kiskereskedelmi értékesítés (online+offline) alakulását mutatja 2005-ben és 2010-ben:

Összefoglalva: a digitális javak piacán a követlen tartalomfogyasztás nagyon hatékony értékesítési csatorna lehet. Ehhez természetesen meg kell teremteni a feltételeket: nagyon nagy választék több forgalmazó), bizalmatlanság leküzdése, internet-penetráció.
Az elég magától értetődő, hogy az online értékesítési csatorna hatékonyabb a "materializálódott" hordozótól, merthogy a határköltség közelít a zéróhoz. De ez is csak egy hordozója az információs jószágnak. A költségszekezeten kívül nincs különbség a kettő között.
Az információs javak közgazdaságtana ezt elég pontosan definiálja, sőt számolhatóvá teszi. Kár hogy kevesen foglalkoznak vele Magyarországon.